római iskola: 1. a 16. század közepétől Rómában működő, a klasszikus polifónia ápolását és fejlesztését célul kitűző zeneszerzők csoportja. Kezdeményezői a G. M. Nanino (Tivoli, 1540/44 k.-Róma, 1607) által alapított egyházzenei isk. neveltjei (pl. Allegri, Anerio, Suriano). G. M. Nanino 1579: mesterét, →Palestrinát követte a S. Maria Maggiore-baz. kórusvezetői állásában, majd 1604: a Sixtusi kpna kórusvez-je. A ~ zeneszerzőinek érdeme a →gregorián ének reformjának végrehajtása és a →graduále új kiadása. A ~ból indult ki a kat. egyházzene hivatalos normája, és ez lett a „szigorú stílus” (stylus gravis). - A ~ első nemzedékét követő zeneszerző-generáció tagjai már egészen más stílust képviselnek, mert alkotásaikat az affektus-ábrázolás új elemeivel, a koncertáló stílussal, a monodiával, a többkórusossággal gazdagították, s így megteremtették a római „óriás-barokk” zenei stílust (Abbatini, Agostini, V. Mazzocchi)”. - 2. magyar művészeti irányzat az 1930-40-es években. A római Collegium Hungaricumban áll. ösztöndíjjal, →Gerevich Tibor irányítása mellett, évente 8-10 fiatal művész képezte magát, akikre jelentős hatással volt az olasz novecento újklasszicizmusa. Legjelentősebb ösztöndíjasok: →Aba Novák Vilmos (1928-30), →Árkay Bertalan (1928-30), →Feszty Masa (1939-40), →Ispánki József (1931-33), →Jálics Ernő (1928-30), →Jeges Ernő (1933-34), →Kerényi Jenő (1937-38), →Kontuly Béla (1929-30), →Kovács Mária (1938-39), →Leszkovszky György (1930-31), →Madarassy Walter (1932-34), →Mattioni Eszter (1937-38), →Medveczky Jenő (1928-30), →Mezey Artúr (1933-35), →Molnár Mária (1930-31), →Molnár-C. Pál (1928-31), →Pándi Kiss János (1930-31), →Pátzay Pál (1928-30), →Pleidell János (1942-43), →Rozgonyi László (1930), →Sztéhló Lili (1928-30), →Varjas Gyula (1941), →Vilt Tibor (1930-31). A 30-as évektől mások (pl. →Ohmann Béla) is követték ezt a neoklasszicista irányzatot. A római ösztöndíjasok sikerrel mutatkoztak be külföldön (1930: Velencei Biennálé, 1931: Szt Antal-emlékkiállítás, Padova), alkotásaikból Bpen 1931: rendezték a Nemz. Szalon kiáll-át, 1933: a Klebelsberg-emlékkiáll-t. A ~hoz tartozó művészek munkái sikerrel szerepeltek 1934: a II. Arte Sacra kiáll-on Rómában, 1937: a Párizsi Világkiáll-on. A ~ művészei számos egyh. megbízást kaptak, főleg a Mo-on akkor újdonságnak számító modern hazai tp-ok (pl. városmajori Jézus Szt Szíve-tp.) díszítésénél. A ~ műv. irányzata 1945-től háttérbe szorult, de ekkor is készültek a ~hoz kötődő jelentős alkotások (pl. 1949-54: Bp., II. Tövis u. Kapisztrán Szt János-tp. belső díszítése). **-Pr.L.

Brockhaus III:248. - Magyar Művészet 1931:189. (Gerevich Tibor: Római magyar művészek) - Jajczay János: Mai magyar egyházműv. Bp., (1938) - Erdőssy 1983:21. - P. Szücs 1987.